TDKérdezz

  Kérdések a tudományos dolgozat megírását megelőző folyamatról: 

 

  1. Hogyan válasszuk ki a számunkra megfelelő témát?

Elsősorban kerülni kell minden olyan megoldást, ami plágium. Inspirációt adhatnak az Erasmus ösztöndíjak és kutatócsoportokban való részvétel. Ha már körvonalazódott a terület, amiben szeretnénk kutatni, érdemes elmerülni a témában és kitartani mellette.

Ha TDK-ra vállalkozunk, kíváncsiságból és szívből tegyük.

 

  1. Hogyan válasszuk ki a témavezetőt?

Témavezetőt találni nehéz. Szükséges egy mester-tanítvány kapcsolat kialakítása, a megfelelő kommunikáció, bizalom, türelem. A legeredményesebb megoldás másoktól érdeklődni, akiknek már van tapasztalatuk. Nem kötelező, hogy szaktanár legyen, viszont elvárás, hogy legyen meg a doktorátusa. Ajánlott akár több témavezetővel is dolgozni (külföld-belföld).

 

  1. Hogyan vehetjük fel a kapcsolatot a témavezetővel?

Ha előadótanárt választunk témavezetőnek, akár órák végén is lehet tőle érdeklődni. Ha más mellett döntünk, érdemes szintén más személyektől érdeklődni, elérhetőséget kérni.

 

  1. A témavezető biztosítja a kutatás témáját, vagy a diák egy már megválasztott kutatási témával fordul a témavezetőhöz?

Ritka, mikor egy diák saját témával készül. Általában a témavezető, vagy a kutatócsoport biztosítja az alapot vagy az inspirációt.

 

  1. A dolgozat témája kapcsolatban kell legyen a diák egyetemi hallgató körével, egyetemi szakjával?

Nem kötelező, hiszen vannak a diákok, akik úgy érzik egy, a szakjuktól független témában érdekeltek és abban kutatnának szívesen.

 

  1. A személyes érdeklődési területeken túl, milyen támpontok lehetnek a diák segítségére a megfelelő téma kiválasztásában?

Ez teljes mértékben témafüggő. Fontos a mentorral való kommunikáció: a diák felvázolja, hogy miben gondolkodik és a témavezető ehhez igazodva mond véleményt és ad tanácsot.

 

  1. Mikor ajánlott nekifogni a tudományos kutatásnak (tanév elején vagy elegendő tanév közben is), illetve mennyi időt vesz fel egy igényes dolgozat elkészítése?

Ha valaki komolyan gondolkodik a kutatásban, akkor időben el kell kezdeni a munkát. Egy nívós dolgozat megírása éveket vesz igénybe, pontos munkát, alázatot és türelmet követel. Egy jó munka jelentős tanulási szakaszt, önállóságot fed, amelyek függenek a kutatási keretektől. Fontos, hogy a diák számára a kutatás ne keltsen kényszerérzetet.

 

  1. Melyik egyetemi év a legoptimálisabb ahhoz, hogy jelentkezzünk a konferenciára?

Már első éven is meg lehet próbálni, de másodévtől már érdemes, hiszen ekkor már be lehet kapcsolódni szakkörökbe is.

 

  1. Milyen egy jó / kidolgozható téma?

Igazodik a követelményekhez. Az előadásoknak szigorú kerete van (7 perc). Olyan témát kell választani, amit megfelelően ki lehet dolgozni, tömöríteni, előadni. Emellett szükséges a meggyőzés ereje, a diák tudja, hogy mit és miért kutatott, illetve az eredményeket helyesen értelmezze.

A diákon megjelenő információknak tükrözniük kell az előadó felkészültségét, szakirodalmi ismeretét, magyarázatokat és következtetéseket.

 

  1. Milyen témák ajánlottak a preklinikumban levő diákoknak?

A tanszékek minden évben meghirdetnek szakköröket, kutatásokat, amikről az előadótanároknál lehet érdeklődni. Változó, hogy kihez mi áll közelebb ezért mindenki aszerint válasszon, ami a legjobban megragadta a figyelmét.

 

  1. Mik a leggyakrabban előforduló nehézségek?

A dolgozat összeállítása alatt különböző nehézségek tudnak fellépni annak függvényében, hogy pontosan ennek melyik fázisában tartunk. A kutatási folyamat alatt például érdemes átgondolni és felvázolni azt, hogy mik a célok és ezek időt- és lehetőségeket figyelembe véve megvalósíthatók-e. A dolgozat megírása alatt a leggyakoribb akadályt az energiabefektetés hiánya szokta jelenteni, viszont az időkeret is jelentősen befolyásolhatja a dolgozat minőségét.

 

  1. Mit várhat el a tanár a diáktól, illetve a diák a tanártól?

A tanár a diáktól minőségi munkát, áldozatot, elszántságot és önállóságot vár el. A diák a tanártól tanácsokat, türelmet, biztonságot vár el, és azt, hogy bármikor fordulhasson hozzá, ha elakadt a dolgozatának bármelyik fázisánál. Ha a témavezetőt huzamos ideig nem lehet elérni, akkor tanácsos lenne egy másik mentorral felvenni a kapcsolatot.

 

Kérdések a tudományos dolgozat megírásáról:

 

  1. Mi az első lépés egy tudományos dolgozat megírásában?

Az első lépés gondolati szinten elindulni abba az iányba, ami felkeltette az érdeklődésünket. Ez után találni kell egy megfelelő témavezetőt és felvenni vele a kapcsolatot. A következő lépés együtt dönteni egy konkrét téma mellett, majd pedig eltervezni a kutatás- és dolgozat megírásának pontos és részletes menetét.

 

  1. Melyek a fő részei a tudományos dolgozatnak, amiket figyelembe kell venni megírásakor?

Minden kutatásnak és dolgozatnak vannak szintjei, amiken végig kell haladni. Érdemes a szakirodalomban tájékozódni (mi az, ami már ismert a témában?). Fontos az, hogy ne vesszünk el a részletekben, mert így könnyen elveszhet az információ (bevezető: saját rész = 1/3 : 2/3 arányban legyen megírva).

A követelményeket megtaláljátok az MMDSZ TDK weboldalán.

 

  1. Melyek azok a szempontok, amelyekre a dolgozatírók kevésbé figyelnek oda, viszont az elbíráló bizottság értékelné?

„Ne sminkeljük túl a bemutatót” – a diákok hajlamosak több energiát fektetni a dolgozat kinézetébe, mint a minőségére.

Legyen átlátható – a háttér-betűszínre szintén érdemes odafigyelni (például, ha az előbbi sötét, ne válasszunk hasonló árnyalatú betűket – ez gyakori hiba szokott lenni).

Nagy hangsúlyt kell ugyanakkor fektetni az anyag-módszer bemutatására és a szakmai szóhasználatra is.

„Miért?”-re válaszolni – mit jelent a kutatás eredménye az orvostudomány palettáján?

 

  1. Hogyan kell helyesen feltüntetni a forrásokat, hivatkozásokat?

A hivatkozások feltüntetésének módja meg kell feleljen a formai követelményeknek, tehát ez függ attól, hogy ezt hol, hogyan kérik. Általánosságban viszont érvényes, hogy strukturált és átlátható kell legyen, illetve csak referált tudományos eredményekre épülhet. Ha internetről gyűjtünk információt, szükséges feltüntetni a honlapcímet.

 

  1. Honnan érdémes információt gyűjteni?

Az alábbi oldalak hiteles, aktuális és megbítható információkat tartalmaznak:

PubMed

Clarivate (Az oldal követi az idézettséget: azt, hogy ki, hányszor és milyen kontextusban idézte az adott fogalmat. Ez azért számottevő, mert így követhetővé válik az, hogy hogyan fejlődött a tudomány, hol tart most, illetve ez által a saját eredményeinket világkontextusban tudjuk értékelni)

 

  1. Az ábrák és grafikonok mellett mennyi szöveget tartalmazzon a bemutató?

Lehet némi magyarázó (írott) szöveget társítani a különböző ábrák/grafikonok mellé, viszont ezeket inkább a bemutatás során kell megmagyarázni, részletezni. Emellett fontos szempont az, hogy a a különböző szemléltető eszközök ömnagukat magyarázzák: ne legyen túlzsúfolt, viszont legyen teljes és átlátható annyira, hogy magyarázat nélkül is teljes mértékben érthető legyen az, hogy mit ábrázol.

 

  1. Mik a leggyakrabban fellépő akadályok?

A dolgozat összeállítása alatt különböző nehézségek tudnak fellépni annak függvényében, hogy pontosan melyik fázisban tartunk. A kutatási folyamat alatt például érdemes átgondolni és felvázolni azt, hogy mik a célok és ezek időt- és lehetőségeket figyelembe véve megvalósíthatók-e. A dolgozat megírása alatt a leggyakoribb akadályt az energiabefektetés hiánya szokta jelenteni.

 

  1. Mennyire számít a helyesírás és a külalak?

Az alábbi linken megtekinthető az, hogy az elbíráló bizottság milyen kritériumok alapján pontozza a dolgozatot és annak bemutatását: pontozás.

 

Kérdések a tudományos dolgozat bemutatásáról:

 

  1. Melyek azok az előadói technikák, amelyekkel meg lehet nyerni a zsűri jóindulatát?

Az előadónak meg kell győznie a hallgatóságot arról, hogy teljesen átlátja azt a területet, amiben kutatott. A felolvasást kerülni kell, a szabad előadásmód sokkal célravezetőbb. Ezek mellett különös figyelmet kell fordítani a kérdések igényes megválaszolására, illetve az érthető és logikus gondolatmenet felvezetésére.

 

  1. Mire kell hangsúlyt fektetni, a dolgozat bemutatása alatt?

Különösen fontos a hallgatóság figyelmének és érdeklődésének megnyerése és fenntartása a teljes bemutató ideje alatt. Érdemes tehát elkerülni az átláthatatlan részleteket, a túlságosan hosszú és nem sok jelentőséggel bíró számértékeket, a monoton előadásmódot stb. A grafikusan ábrázolt információk legyenek áttekinthetők, az írott és elmondott szöveg legyen összhangban egymással.

 

  1. Inkább több részletet érdemes bemutatni, vagy csak néhányat érinteni, de azokat bőven kifejteni?

Az időkorlátra való tekintettel fontos az előadónak átgondolni, hogy a kutatásán belül melyek azok a témakörök, amelyeket a bemutatája során érinteni szeretne. Egyensúlyra kell törekedni a kutatás részletes bemutatása, illetve az egyszerűség és átláthatóság között.