Előadók

Dr. Ocskay Bence Mór

Dr. Ocskay Bence Mór a fogpótlástan szakorvosa.
2010-ben végezte fogorvosi tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ezután pedig a Dr. Pongrácz István Mátyás fogászati klinikáján (Pomadent) helyezkedett el. Az itt töltött évei alatt a értékes protetikai, endodonciai, kis-szájsebészeti, illetve implantológiai tapasztalatokkal gazdagodott. Ezt követően több országba látogatott el, továbbképzés céljából: Írországban megismerkedett a fogászat digitalis világával, norvégiai és budapesti tanulmányai után Sopronban találta meg helyét, jelenleg is itt dolgozik. Habár hosszas tanulmányi El Caminóját végigjárva rátalált jelenlegi munkahelyére, a folyamatos külföldi és belföldi kongresszusokon, szakmai továbbképzőkön való részvétele bizonyítja, hogy a szakmában való élenjárás elengedhetetlen feltétele az új technikák és a korszerű ismeretek elsajátítása. 

A “Digitális fogászat érdekes világa” című, esetbemutatókkal ötvözött előadása során a modern fogorvoslás egyik legújabb fejezetébe ad betekintőt az érdeklődők számára.

Dr. Csiky Miklós

Dr. Csiky Miklós gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter 1998 óta foglalkozik ADHD-s gyerekekkel, ez a hivatás az évek során fokozatosan vált a speciális érdeklődési területévé. 

Tanulmányait a marosvásárhelyi Bolyai Líceumban, a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd a római Lateráni Egyetemen, és az Edinburgh-i Queen Margaret Egyetemen végezte. Gyermekgyógyász szakképesítését 1995-ben szerezte a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában.
Volt ösztöndíjas a Leuveni Katolikus Egyetem Gasthuisberg Kórházában, tanulmányozta a holland egészségügyi ellátórendszert, másod-diplomáját pedig Rómában, a Lateráni Egyetemen szerezte, párkapcsolat, házasság és család témában.Végül a Bethesda kórházban gyermek- és ifjúsági pszichiáterré képződött, majd 2001-ben megszerezte a második szakvizsgáját, speciális területévé a hiperaktivitás és figyelemzavar vált.
“Gyermekpszichiáterként célom saját praxisomban korszerű, tudományos és a klinikai ismereteknek és irányelveknek megfelelő ADHD ellátás nyújtása.”

Örömmel tudatjuk Veletek, hogy munkásságáról még többet megtudhattok előadásán, melynek címe: “Az ADHD – egy ablak a jövőre?”

Dr. Somodi Krisztián Péter

Dr. Somodi Krisztián Péter, sebész, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető helyettes főorvosa, az Általános Sebészeti Részleg és Egynapos Sebészeti Centrum vezetője.
Orvosi tanulmányait a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvostudományi Karán végezte, orvosi diplomáját 1998-ban szerezte meg. 2007-től a Szegedi Sebészeti Klinikán dolgozott két évet, mely időszak alatt lehetősége volt az Egyesült Királyságban, Aberdeen-ben felső gastrointestinalis és colorectalis szakterületen, valamint Barrow-in-Furness-ben colorectalis és egynapos sebészeti területen látókörét és tapasztalatait bővítenie.
2009-óta a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Általános Sebészeti Osztályán dolgozik, jelenleg osztályvezető helyettes főorvosi, általános sebészeti részlegvezetői pozícióban. Fő érdeklődési területének megfelelően akkori mentorával bevezették az osztályon a colorectalis és felső gastrontestinalis laparoscopos sebészetet, illetve a nyelőcső daganatok minimálisan invazív, thoracoscopos, laparoscopos ellátásának a technikáját. Proktológiai érdeklődésének megfelelően kollégáival bevezette a gyulladásos bélbetegségekkel szövődő perianalis komplex sipolyok laser kezelésének technikáját.

A sebészetről, valamint ennek két specifikus csoportjáról, a daganat- és sérvműtétek módszereiről, és mindennek laparoszkópiás megközelítéséről hallhatnak az érdeklődők bővebben, a TDK-n tartott előadásának keretein belül, melynek címe: “A laparoscopia alkalmazása a daganat- illetve sérvsebészetben”.

Dr. Gyertyán István

Dr. Gyertyán István (PhD, biológus) 1982-ben végezte tanulmányait a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, mint biológus. Ezután figyelmét a farmakológia világára fordította, 16 évig az EGIS gyógyszergyár Farmakológiai osztályán dolgozott, majd kutató farmakológusi szakképzettségét számos kutatócsoport vezetőjeként kamatoztatta. Egyik feltalálója a kariprazinnak, az immár blockbuster magyar originális antipszichotikumnak.
1998-tól kezdődően a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban kapott állást, ugyanebben az évben a Viselkedésfarmakológiai kutatólaboratórium laborvezetőjévé választották. Jelenleg a Kognitív Transzlációs Viselkedésfarmakológiai Kutatócsoport tagja a budapesti Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében.
Főbb kutatási területei között a központi idegrendszeri gyógyszerek kutatás-fejlesztését és a rágcsálókon végzett kognitív transzlációs viselkedésfarmakológiai kutatásokat említhetjük, melyen belül kutatócsoportjával olyan területekre is kiterjesztették vizsgálataikat, mint a térbeli memória, a szociális kogníció, a felismerési és félelmi memória, a szorongás, a motoros aktivitás, az addiktív és averzív anyagok hatásai, illetve a figyelem és impulzivitás tanulmányozása.

Ha kíváncsi vagy, hogy hogyan juthatunk el az akadálypályákat teljesítő egerektől a pszichiátriai és pszichológiai kórképeket kezelő modern gyógyszerfejlesztésig, akkor nincs más dolgod, mint részt venni Dr. Gyertyán István előadásán, melynek címe: “Transzlációs kihívások a pszichiátriai kórképek állatkísérletes modellezésében.” 

Dr. Kemper Róbert

Dr. Kemper Róbert szájsebész és parodontológus szakorvos, valamint az orális implantológia, a konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvosa, a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaságának, valamint a Magyar Parodontológiai Társaságnak a vezetőségi tagja.
Fogorvosi diplomáját 1986-ban, a Semmelweis Egyetemen szerezte, summa cum laude minősítéssel, melynek köszönhetően, tanulmányai befejezése után a Semmelweis Egyetem Szájsebészeti klinikáján helyezkedhetett el, mint egyetemi tanársegéd. Fő szakterületévé a fogászati implantológia (fogbeültetés), valamint a szájsebészet vált. “Frissen végzettként ott lehettem a hazai implantológia születésénél, s ez alapjában végigkíséri pályafutásomat”- nyilatkozta életútjáról.
1997-ben pedig megalapította a Parodont Fogorvosi Rendelőt. “Célom volt, hogy egy jól felszerelt, a nemzetközi szakirodalmat, a szakmai irányelveket maximálisan figyelembe vevő, de mégis emberközeli fogorvosi rendelő jöjjön létre.”
Számos szervezet, többek közt a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság,a Magyar Parodontológiai Társaság és a Magyar Orvosi Kamara tagja, emellett pedig jelentős tudományos és oktatói munkát folytat, rendszeres előadója a magyar tudományos kongresszusoknak.

Oktatói munkája az idei TDK alkalmával Előttetek is megmutatkozik, „Azonnali implantáció a front és premoláris régióban”– című előadása során!

Dr. Rényi-Vámos Ferenc

“Ami a műtőben történik, nem lehet elvenni, vagy félremagyarázni, az állandó döntéskényszer és a felelősségvállalás pedig rendkívüli módon inspirál. Számomra az a siker, amikor a beteg gyógyultan hazamegy a kórházból.”- nyilatkozta egy interjúban Dr. Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika igazgatója és az Országos Onkológiai Inétezet Mellkassebészeti Központ vezetője.
Tanulmányait a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán végezte 1998-ban.
Egy neves orvoscsalád tagjaként a sebészetre, mint családi örökségre tekintett. Így már medikusként az Országos Onkológiai Intézetet választotta, ahol később letette a sebész-, majd a mellkassebészi szakvizsgát egyaránt. Ezt követően a bécsi egyetem Mellkassebészeti Klinikáján tanult Dr. Lang György irányítása mellett.
2015-ben hajtotta végre az első sikeres tüdőtranszplantációt Magyarországon, számos magyar szakember segítségével, azóta pedig több mint száz ilyen műtétre került sor.
Számos, külföldi és magyar tudományos lapban megjelent tanulmány és publikáció fűződik nevéhez, tagja a Magyar Onkológusok Társaságának, a Magyar Sebész Társaságnak, a Magyar Transzplantációs Társaságnak, valamint a Magyar Mellkassebész Társaságnak. Mindemellett olyan díjak birtokosa, mint a Magyar Sebész Társaság által hirdetett „Tauber” díj, valamint Magyar Mellkassebész Társaság által odaítélt “Kulka Frigyes” díj. 

Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy az idei TDK előadói között tudhatjuk!

Dr. Tory Kálmán

Dr. Tory Kálmán gyermekgyógyász, genetikus; tanulmányait 1999-ben végezte a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán. PhD munkája során a krónikus veseelégtelenségben kialakuló vegetatív idegrendszeri diszfunkciót tanulmányozta, majd posztdoktori kutatásait a párizsi Necker Kórházban végezte a genetika területén.
2009-ben elvégezte gyermekgyógyászati szakvizsgáját, 2014-ben a klinikai genetikában szerzett szakorvosi oklevelet. Tudományos kutatásai is ezekben a körökben mozognak, külföldön szerzett ismereteit Magyarországra hazatérve kamatoztatta, így a genetikai eredetű betegségekben szerepet játszó folyamatokat, továbbá a szteroid-rezisztens nephrosisban leggyakrabban érintett fehérjét, a podocint, és annak funkcióját vizsgálta. Az MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport témavezetőjeként azonosította az első interallelikus interakciót a humán genetikában, illetve a kutatócsoport nevéhez fűződik egy új nephrosis szindrómáért felelős gén felfedezése is.
Jelenleg a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán vezeti a Genetika Ambulanciát, a Művese Osztályt, illetve a Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoportot, melynek kutatásairól és a genetikában elért eredményeiről részletesebben hallhatunk a 29. TDK-n tartott előadása során, melynek címe: “A fehérjevizelésért felelős fehérjék nyomában”.

Prof. dr. Kulka Janina

Prof. dr. Kulka Janina rákkutató, az emlődaganatok patológiai vizsgálatának specialistája.
1982-ben fejezte be egyetemi tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetemen, ezt követően az egyetem II. számú Patológiai Intézetében kezdett dolgozni, ahol 1986-ban szakvizsgát tett kórbonctan-kórszövettanból, és azóta is itt végzi orvosi tevékenységét. 1992-ben két éves tanulmányúton vett részt Bristolban. Hazajövetele után, egykori alma materébe visszatérve kezdett oktatni, ahol jelenleg is egyetemi professzor.
Az évek során figyelmét a diagnosztikus emlőpatológiára, azon belül is az emlőrák kutatására, és a szűrések során felfedezett elváltozásokra fordította. Tagja az Európai Emlőszűrő Patológus Munkacsoportnak, továbbá részt vett az ICCR legújabb “Invasive Breast Carcinoma Dataset” kidolgozásában is. A Magyar Patológus Társaság titkára volt, majd két évig elnöki pozíciót töltött be. Munkájával elnyerte a Magyar Onkológusok Társaságának Krompecher díját, illetve a Magyar Patológus Társaság Baló József emlékérmét. Jelenleg a Nemzetközi Patológiai Akadémia (IAP) Magyar Divíziójának elnöke, emellett nemrég az Európai Patológus Társaság titkárává választották.

Megtiszteltetés számunkra, hogy az idei TDK során az Ő előadását is hallhatjuk, melynek címe: “Az emlőkarcinóma altípusok eltérő metasztatikus viselkedése és a metasztatikus progressziót kísérő evolúció.”

Dr. Dakó Alpár

Dr. Dakó Alpár a fogágybetegségekre specializálódott parodontológus szakorvos. Fogorvosi tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte, de az Erasmus program keretein belül Szegeden is tanult, ahol később rezidensként dolgozott, parodontológiai szakvizsgáját letéve pedig hazatért Erdélybe.
A fogorvoslás során az emberek többségének a fogakat érintő betegségek kezelése jut eszébe, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy a fogágyak betegségei rengeteg szájüregi patológiás állapot kiindulópontjai lehetnek.
A parodontitis kezelésének evidencián alapuló naprakész irányelvei” című előadásán bemutatásra kerülnek a szakág alapjai, a fogágybetegségek diagnosztizálásának módszerei, illetve a rendelkezésre álló kezelési módszerek.

Dr. Káposztás Zsolt

Dr. Káposztás Zsolt PhD, Med. Habil., sebész, onkológus, PTE ETK egyetemi docens, egészségügyi menedzser MSc. a szervátültetéssel kapcsolatban eltöltött évei során külföldi és magyarországi centrumokban is dolgozott, ahol a „multiorgan” szervkivételektől kezdve az élődonoros átültetéseken és immunológián át a transzplantáció minden szegmentumával foglalkozott. PhD munkájának és a Habilitációjának jó része is ezen innovációk köré épült. Mindezek mellett az emésztőtraktus elsősorban daganatos, de benignus elváltozásainak nyitott és minimal invazív, laparoscopos sebészeti ellátásával foglalkozik, fő profilként a máj, epeutak, hasnyálmirigy betegeségeire fókuszálva.
Széles látókört adó képzését a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján kapta. Amerikában, Houstonban töltött két évet „fellow”-ként, ahol transzplantációs ismereteket szerezett, melyeket aztán Cardiffban, az Egyesült Királyságban hasznosított konzultáns sebészként.

Hat év külföldi munkavégzés mellett az Országos Onkológiai Intézet Viscerális Sebészeti Osztályának vezetője volt, ahol hozzájárult a máj- és hasnyálmirigy sebészeti centrum létrehozásához is.

Hazatérve végül Kaposváron szentelte idejét fő érdeklődési területének, a daganatsebészetnek, a Kórházban működő Onkoteam részeként. Az itt eltöltött idő alatt több, mint 450 máj reszekciót és 190 hasnyálmirigy reszekciót végezett.
Karriere során – itthon és külföldön egyaránt – mindvégig kiemelt fontosságúnak tartotta a hallgatók és fiatal kollégák oktatását, kutatási munka végzése mellett. Oktatóként dolgozik Kaposváron és a Pécsi Tudományegyetemen is, egyetemi docensként.
Kapcsolatokkal rendelkezik továbbá korábbi külföldi munkahelyei és kongresszusok kapcsán az USA- ban, Egyesült Királyságban, Németországban, Oroszországban és Kínában dolgozó kollégákkal.

Örömünkre szolgál, hogy az idei TDK-n Őt is előadóként köszönthetjük!

Prof. dr. Bagdy György

Prof. dr. Bagdy György, orvos-biológus, gyógyszerész, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének egyetemi tanára és az egyetem egykori rektorhelyettese.
A biológia iránt még általános -, a fizika és a kémia mellett pedig középiskolában kötelezte el magát.
1979-ben végezte gyógyszerész képzését a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. TDK-munkája révén kapcsolatba került az orvos-biológiai kutatással és a Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel, ahol a diploma megszerzése után egy kutatólaborban helyezkedett el. Ezt követően, 1986-tól az Egyesült Államokban dolgozott, majd 2002-ben korábbi munkahelyén tudományos igazgatóvá nevezték ki. 1998-tól az MTA doktora, 1981-től folyamatosan oktat, 1998-ban habilitált, 1999-től a HIETE-SOTE tanára és a Semmelweis Egyetem Idegtudományi Doktori Iskolájának alprogramvezetője, 2000-ben a Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola alapító tagja.

 

Laboratóriumában orvos, gyógyszerész, biológus és pszichológus doktoranduszok lelkes csapata dolgozik az EU által kiemelten támogatott orvos-biológiai témákon (pl. az Ecstasy neuronkárosító hatása, a depresszió genomikája és neurokémiája).
Mindemellett tagja a Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségügyi Bizottságának, rangos hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának, társelnöke az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottságának, valamint meghívott előadóként és konferencia-szervezőként 4 kontinensen, több mint 50 alkalommal jelent meg.

Megtiszteltetés számunkra, hogy idén az Ő előadását is hallhatjuk a 29. TDK-n, melynek címe: “A migrén ellenes szerek legújabb családja: a CGRP neuropeptid hatását gátló antagonisták és monoklonáris antitestek”. 

Prof. dr. Hegyi Péter

Prof. dr. Hegyi Péter A Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézet intézetvezető egyetemi tanára, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának professzora, az Európai Tudományos Akadémia (AE) tagja. Mindezek mellett 2022-ben az AE Klinikai Osztályának vezetőjévé választották.
A medicina világába való bevezetése a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán történt meg, ahol 1996-ban fejezte be tanulmányait, majd ugyancsak az SZTE-n 2002-ben PhD-fokozatot szerzett Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájában, később pedig az Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájában habilitált. Neve a magyar orvostudományban azért is kiemelkedően jelentős, mivel vezetésével jött létre Magyarország első Transzlációs Medicina Intézete 2016-ban, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán.

De mi is az a transzlációs medicina? Egyszerűen fogalmazva a transzlációs medicina lényege, hogy a PhD munkák és egyéb tudományos kutatások eredményei az íróasztal mellől minél hamarabb a betegágy mellé kerüljenek, és a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatóak legyenek. Ezen célját figyelembe véve érthető, hogy az Intézet számos PhD munkának adott otthon fennállása óta, és ez a szám egyre csak gyarapodik.
A Transzlációs Medicina doktori képzésének sikeres pilot programját követően a program teljes intézményre való kiterjesztése valósul meg napjainkban a Semmelweis Egyetemen. A Pécsi Tudományegyetem és az Academia Europaea, mely az Európai Unió egyik vezető tanácsadó testülete 2019-ben kidolgozott egy új betegellátási és oktatási modellt, amely elősegíti, illetve felgyorsítja a tudományos ismeretek egészségügyben történő hasznosítását.
Ezen információk birtokában láthatjuk, hogy a transzlációs medicina, akár a genetikai, vagy a személyre szabott orvoslás, a modern gyógyítás új mérföldkövének számít. Dr. Hegyi Péter „Medicina 2040” című előadása kiemelkedően fontos lehet pályájukat kezdő fiatal orvosok, és egyetemi hallgatók számára, hiszen betekintést nyújt a tudomány klinikai felhasználásának aktuális állapotára, ugyanakkor egy esetleges kiindulópontot is jelenthet egy jövőbeli PhD projektnek.

Dr. Szász Előd

Dr. Szász Előd 2017-ben fejezte be fogorvosi tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ezt követően Budapesten tett sikeres szakvizsgát parodontológiából.
A metsző– és rágófogak direkt és indirekt ellátása, parodontális mikrosebészeti beavatkozások és esztétikai ínykorrekciós műtétek mellett fő érdeklődési területe a digitálisan megtervezett, komplex paro-ortho, implant-protetikai rehabilitációk fogászati ellátása.
2020-ban részt vett az Athénban tartott „From basic to advance contemporary prosthodontics – Digital vs Analog” című fogpótlástani továbbképzésen, ahol a digitális fogászat lehetőségeit ismerte meg, sajátította el. Ezekkel a modern technológiai eszközökkel nemcsak a fogágybetegségek kezelésének hatékonyságát lehet növelni, de a digitálisan előre megtervezett, komplex fogászati kezelések révén esztétikai szempontból is drámai javulást érhetünk el. Ezekről az eredményekről bővebben hallhatunk a „Parodontálisan érintett paciensek komplex ellátása” című előadásán.