Advertisement
A XVII. TDK-ig még nap van! Aktuális hírek arrow G témakör
 
Aktuális hírek
Információk
Segédanyagok
Partnerek és támogatók
Kapcsolat
G témakör

G témakör PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Szövérfi Zsolt   
2010. március 16.

„G” témakör – Gyógyszerésztudomány

 

Pontozó bizottság:

 

Dr. Kincses Ajtay Mária, egyetemi tanár

Dr. Dónáth-Nagy Gabriella, egyetemi tanár

Dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár

Dr. Kelemen Hajnal, egyetemi tanár

Dr. Gyéresi Árpád, egyetemi tanár

Dr. Sípos Emese, egyetemi docens

Dr. Nagy Előd, egyetemi docens

Dr. Kolcsár Melinda, egyetemi adjunktus

Dr. Mészáros Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapest

 

 

1.   GYÓGYNŐVÉNYEK HATÁSA A CUKORBETEGSÉGRE

 

Szerző: Cocu Krisztina (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem,Gyógyszerészeti Kar,gyh 4év)

Témavezető: Dr. Varga Erzsébet egyetemi adjunktus, MOGYE ,Farmakognózia  és Fitoterápia Tanszék

 

Bevezétes:  A cukorbetegség előrehaladását lassitó és kialakulasának gyakorisagát csökkentő gyógynövényekről irodalmi adatokat gyűjteni. Célkitűzés: Dolgozatunk célja a cukorbetegségben használt hazai gyógyszerpiacon megjelent hazai és külföldi gyógynövények  felkutatása termékeikkel együtt.

Anyag es módszer: Irodalmi adatok alapján szeretnénk feltárni azokat a gyógynövényeket,amelyeket a komplemeneter terápiáben lehet használni, lassithatják a cukorbetegség előrehaladasát és javithatják beteg közérzetét. Eredemény: A hazai gyógynövények és termékek széles skáláját találtuk, amelyek között a beteg nehezen talál magának megfelelő terméket, éppen ezért a szakember alapos ismerete nyújthat segítséget ezek alkalmazásánál. Következtetések:  Bizonyos hatóanyag tartalmú gyógynövények csökkentik a vércukorszintet és eredményesen használhatók a gyógyszeres kezelés mellett.

 

2.   NYÚJTOTT HATÁSÚ CAPTOPRIL TABLETTA: FORMULÁLÁS, VIZSGÁLAT

 

Szerző: Erdei Sarolta-Beáta (MOGYE, GYK 5.)

Témavezető: Dr. Sipos Emese, egyetemi előadótanár

 

Bevezetés: A retard készítmények előállításának egyik lehetősége a hatóanyagleadás szabályozása céljából hidrofil mátrix kialakítása. Jelen kísérletes munkánk során két makromolekulát: hidroxi-propil-metil-cellulózt (HPMC) és karboxivinil polimert (Carbopol) alkalmaztunk erre a célra. A captopril első generációs, szulfhidril csoportot tartalmazó ACE-gátló gyógyszer, melyet magas vérnyomás betegség valamint a kongesztív szívelégtelenség egyes eseteinek kezelésére használnak. Célkitűzések: terápiás szemponból megfelelő összetételű tabletták előállítása és vizsgálata. Anyag és módszer:  a tabletta összetételében felhasznált anyagok: captopril (Neiss Labs PTV. LTD, India), mikrokristályos cellulóz (Vivapur 102, JRS Pharma), Carbopol 974 (Noveon), hidroxi-propil-metil-cellulóz (Hypromellose 15000, Hercules), aerosil 200 (Degusa), mágnézium-sztearát (Greven). A tabletták előállítása: az összetevőket a VII. szitán átszitáltuk, a hatóanyagot összkevertük a segédanyagokkal minimum 30 percen keresztül dobkeverőben, aminek a  fordulatszáma 30/perc. Utána közvetlenül préseltük excentrikus tablettázógéppel, 10 mm átmérőjű présfejet használva. Vizsgáltuk a  tabletták fizikai illetve kémiai tulajdonságait: szétesési idő (X. R.Gy.), törési szilárdság (Schleuniger Pharmaton Model 6D Tablet Hardness Tester), friabilitás (Roche). A hatóanyag kioldódás vizsgálatat (Erweka)- kioldó közege: mesterséges gyomor nedv (pH 1,2), mesterséges bélnedv (pH 7,5), értékmérése spektrofotometriásan, 200 nm hullámhosszon. Eredmények: táblázatba foglaltuk a kapott eredményeket, melyek megfelelnek az érvényben levő Gyógyszerkönyvnek. A kioldódási vizsgálat görbéjéből jól látszik a nyújtott hatóanyag leadás. Következtetések: különbség észlelhető a viszgált tabletták tulajdonásga és a hatóanyagleadásban a kétféle mátrix képző anyag ( HPMC, Carbopol), valamint az alkalmazott mennyiségeik függvényében.

 

3.   INTRANAZÁLIS GYÓGYSZERBEVITEL SZISZTÉMÁS HATÁS ELÉRÉSÉHEZ

 

Szerző: Gergely Matild (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Gyógyszerészeti Kar, 4 év)

Témavezető: Dr. Sipos Emese, egyetemi előadótanár, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Gyógyszerészeti Kar, Gyógyszertechnológiai Tanszék

 

Bevezetés: Napjainkban a figyelem az orrnyálkahártyára, mint alternatív beviteli kapura terelődik a gyorsabb és nagyobb mértékű gyógyszerabszorpció vonatkozásában. Célkitűzés: Felhívni a figyelmet ezen gyógyszerforma alkalmazásának előnyeire. A nazális szisztémás bevitelt, a nagy felszívódási felület, a pórusokat tartalmazó endothél membrán, a gazdag vérellátottság, a máj first-pass metabolizmusának elkerülése és a könnyű alkalmazhatóság teszik kedvelté. Anyag és módszer: Munkám irodalmi adatokon alapszik. Az első lépés oldatos orrspray előállítására alkalmas hatóanyag kiválasztása (propranolol klórhidrát). Második lépés többféle vivőoldattal készült propranolol klórhidrát tartalmú oldat formulálása megfelelő segédanyagok felhasználásával, melyek előnyösen befolyásolják az intranazális gyógyszerbevitelt: pH beállítására szolgáló anyagok (pufferek), biztosítják a pH 4,5-6,5 közötti tartományba való beállítását; viszkozitás növelő anyagok (metilcellulóz nyák 2%) tartósabb hatás elérése céljából; az oldat tartósítása által (nipaészterek) megakadályozható a készítmény befertőződése, valamint a felszívódást elősegítő anyagok kiválasztása. Harmadik lépés a dózis beállítása, a negyedik lépés az adagolószelep kiválasztása. Következtetés: A propranolol klórhidrát, orrspray formájában való felhasználása számos előnnyel rendelkezik a tablettához viszonyítva. A legfontosabbak: gyors felszívódás, gyors hatás, mely sürgősség esetén lényeges előny, kivédhető a máj lebontó hatása, mely a biohasznosíthatóság szempontjából fontos, mivel kisebb az adag kisebb a gyógyszer túladagolás veszélye. Nyelési nehézség esetén is alkalmazható, az adagolás pontos, egyszerű, valamint direkt út a központi idegrendszerbe.

 

4.   Porcszövet degradációt közvetítő szolubilis tényezők felmérése a térdízület osteoarthritisében

 

Szerző:Lang Edina-Gabriella(MOGYE,GYK V.), Kinál Zsuzsanna (MOGYE,ÁOK V.), Miklós Enikő (MOGYE,ÁOK V.)

Témavezető: dr. Nagy Előd, egyetemi előadótanár, dr. Gergely István, egyetemi tanársegéd

 

Bevezetés: a matrix metalloproteinázok részvétele a porcszövet degradatív folyamaiban számos közlemény által bizonyított. A szinoviális makrofágok által termelt gyulladásos citokinek erős kiváltó ingerei a metalloproteinázok szintézisének.Anyag és módszer: 25, 19-72 év közti, térdízületi osteoarthritisben szenvedő betegnél (19 férfi, 6 nő) vizsgáltuk a szinoviális folyadékban (arthroscopiás beavatkozás alkalmával nyert) és a szérumban az MMP-8 és a TNF α szintjét, egészséges kontrollcsoporttal párhuzamosan. Elemeztük ezen paraméterek egymás közti összefüggéseit, valamint korrelációjukat  a fontosabb funkcionális és szubjektív ízületi score-okkal.Eredmények: Az MMP-8 szintje a szérumban betegcsoportunknál szignifikánsan magasabb volt, mint a kontrollcsoportnál (2.05 ± 0.17 ng/ml 1.18 ± 0.07 ng/ml-el szemben, p<0.001). Nem találtunk korrelációt az MMP-8 szinoviális folyadékban és szérumban mért szintje közt, illetve az MMP-8 és a TNFα szinoviális értékei közt. A TNF α szérum szintje viszont erős korrelációt mutatott a szinoviális szinttel (R=0.62, p=0.006). Negatív, szignifikáns összefüggést figyeltünk meg az MMP-8 szérum koncentrációja és a fájdalom nélkül végezhető fizikai aktivitási score (p=0.008), illetve a térdízület szubjektív funkcionalitási mutatója között (p=0.034).Következtetések: a betegcsoportban az emelkedett tumor nekrózis faktor és a matrix-metalloproteináz-8 szint a két molekula részvételét bizonyítja az osteoarthritis patogenézisében. Az MMP-8 és a TNFα egyaránt jelen van a szinoviális folyadékban, és bár koncentrációjuk nem függ össze, az MMP-8 funcionalitási score-okkal való korrelációi alátámasztják a porcszövet lebomlásában játszott fontos szerepét.

 

5.   GYÓGYNÖVÉNYEK ÉS GYÓGYSZEREK EGYÜTTES ADAGOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI

 

Szerző: Puski Gabriella-Melinda (MOGYE GYK 4)

Témavezető: dr. Varga Erzsébet egyetemi adjunktus, MOGYE , Farmakognózia és fitoterápia tanszék

 

Bevezetés: Egyre népszerűbbé válnak a természetes gyógymódok, egyre többen isznak gyógyteát vagy fogyasztanak táplálékkiegészitöt. A természetes eredetű anyagok és a szintetikus gyógyszerek kölcsönhatásba lépnek egymással. Tévhit az a kijelentés,  hogy ’’ami természetes az nem árt”. Célkitűzés: Áttekintjük milyen hatásokkal kell számolniuk azoknak a betegeknek, akik antikoagulánsokat, kardiovaszkuláris szereket, pszihiatriai készitményeket, hashajtókat, antidiabetikumokat vagy HIV-ellenes szerek mellett táplálékkiegészitőket is szednek. Anyag és modszer:15 növényt tanulmányoztunk és tudományos cikkek segitségével póbáltuk alátámasztani, hogy a természetes alapanyagú táplálékkiegészitő és a szinteteikus gyógyszerek interakciójáért  a CYP450 enzimrendszer izoenzimei és a P-glikoprotein jatszanak szerepet. Eredmények: a gyógynövény-interakciók közül talán  a véralvadásgátlokkal való kölcsönhatások tekinthetők a legfontosabbaknak, mivel trombotikus állapot vagy fokozott vérzékenység kialakulásához vezetnek.Bár klinikai vizsgálatok nem minden esetben támasztották alá, pl. a fokhagyma ( Allium sativum) , a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) a gyömbér (Zingiber officinalis) interakcióba lép a véralvadasgatlokkal. A jól ismert orbáncfű ( Hypericum perforatum) farmakokinetikai kölcsönhatás révén csökkentheti a véralvadásgátlók hatását, enziminhibitor hatása révén növeli a kardiovaszkuláris gyógyszerek toxicitását, SSRI szert szedő betegeken  szerotoninszindrómát váltott ki. Következtetés: a gyógynövénykészitményekkel  akkor érünk el pozitiv eredményeket ha kikérjük a hozzáértő szakember véleményét.

 

 

 
© 2010 - www.mmdsz.ro - XVI. Tudományos Diákköri konferencia